A legjobb megoldás stressz ellen a rendszeres edzés!
Testmozgással a stressz ellen
Nehezen alszol el, folyton zakatol a fejed, egy pillanatra sem tudsz kikapcsolni?
Mindent megteszel, hogy lefogyj, de nem akar beindulni a zsírégetés?
Nyugtalanság, szorongás, hátfájás, fejfájás, esetleg betegeskedés jellemez?
A tartós stressz rengeteg betegség céltáblájává tesz, megkeserítheti az életed.
Ezt sokan tudják, azt viszont már kevesebben, hogy az egyik legjobb módszer stressz ellen a rendszeres edzés.
Bízom benne, hogy ha megérted a stressz és a rendszeres edzés közti összefüggéseket, akkor Te is nagyobb lendülettel vágsz bele a testmozgásba és teszed azt életed mindennapi részévé. 
A stressz fajtái és kialakulásuk menete
Képzeld el, hogy önkéntes munkát vállaltál egy állatkertben, és van fél perced bemenni a hüllőházba, hogy becsukd az óriáskígyó terráriumát, mert a kollégád véletlenül nyitva hagyta, és szinte azonnal érkeznek a látogatók. Kellemes, ugye? 
A szíved majd kiugrik a helyéről, gyorsabban és hevesebben ver, kiszárad a szád, talán a kezed és a lábad is remeg, kőkeményen bestresszelsz.
Ennek magyarázata, hogy mikor veszélyt érzékelünk, az agy hipotalamusz nevű területe jelet küld az agyalapi mirigynek.
A beérkező jelre reagálva az agyalapi mirigy hormontermelésbe kezd, melyet a véráramon keresztül eljuttat a mellékvesékhez.
A mellékvese pedig a beérkező hormonokra reagálva kortizolt, azaz stresszhormonokat kezd el termelni, megemelve ezzel az alap kortizolszinted.
Ez a megemelkedett kortizolszint pedig mind a testedben, mind az agyadban feszültséget, stresszt generál.
Na most szerencsés esetben gond nélkül sikerül becsukni a terrárium ajtaját, a kígyó épp alszik, minden rendben van. Lassan fellélegzel, tested és elméd fokozatosan megnyugszik.
Az előbb leírt folyamatot nevezzük akut stressznek, mely valójában a barátunk és segít minket a túlélésben.
I. Akut stressz – a barátod
Az akut stressz egy azonnali reakció, mely a szervezetnek a fenyegetésre adott pillanatnyi, rövid ideig tartó válasza.
Lényegében ilyenkor „menekülj vagy küzdj” állapotba kerülünk, mely közvetlen veszély esetén nélkülözhetetlen az életben maradáshoz.
Ugyanis amikor be kell csuknod a terrárium ajtaját, a stresszhormonok hatására a felgyorsul a szívverésed.
Több vér áramlik az izmaidba, hogy el tudj menekülni, vagy épp harcolni.
Megnő a koncentrációs készséged, az agyad fogékonyabbá és gyorsabbá válik.
Kiélesednek az érzékeid, az óriáskígyó minden rezdülését észreveszed és tökéletesen fel vagy rá készülve, hogy elszaladj (vagy megvédd magad).
De hasonló dolog történt őseinkkel is, amikor például egy oroszlánnal vagy ellenséges törzzsel találkoztak.
Ezen állapot viszont gyorsan elmúlik, a stresszhormonok szintje visszatér a normális kerékvágásba, és a hatásuk nem tapasztalható hosszú távon.
Hiszen, ha becsuktuk a terrárium ajtaját, vagy elmenekültünk az oroszlán elől, akkor már egyáltalán nincs szükségünk a stresszre.
Az akut stressz tehát a barátunk, és ez a mechanizmus évezredeken keresztül segített minket a túlélésben.
II. krónikus stressz – az ellenséged
A probléma, hogy a stresszt a természet nem igazán a mai életmódot élő embernek találta ki.
Manapság nem igazán kell attól tartani, hogy egy vadállat előugrik a fa mögül és a zsákmánya leszel. Néhány kivételtől eltekintve.
Helyette viszont azon idegeskedünk, hogy épp mit olvastunk a Facebookon, ki fogja megnyerni a választásokat, mit mondott rólunk a szomszédasszony a férjének.
Amikor azon stresszelsz, hogy ma többet mutat a mérleg, dugóban állsz és el fogsz késni, pontosan ugyanaz a rendszer aktiválódik a testedben, mint amikor az őseink az oroszlánnak kerültek szembe.
Azonban míg oroszlán elől elfutunk vagy ebéd lesz belőlünk – és így a stressz gyorsan meg is szűnik -, addig az emelkedő kamat vagy bevásárlás elintézése nem jelent közvetlen életveszélyt, viszont a stresszhormonjaidat folyamatosan magasan tartja.
Ezt hívjuk krónikus stressznek – szemben a fentebb leírt akut stresszel -, amikor ugye a korizolszinted a veszély után gyorsan lecsökken.
Amikor a krónikus stressz során a kortizolszinted állandóan és hosszú ideig magas tartományban van – mert folyamatosan veszélyben érzed magad -, méregként hat a testedre, elmédre és lelkedre.
A stressz e formája károsíthatja a szerveket, az agyat, memóriazavarokat és más rendellenességeket okoz. Támogatja a testi, mentális és lelki betegségek kialakulását a depresszión át a rákig.
Ráadásul a tartósan magas kortizolszint a zsírégetést is akadályozza, ezért annak ellenére, hogy figyelsz a táplálkozásra, valószínűleg nehezebben tudsz zsírt veszíteni.
A krónikus stressz tehát az ellenségünk – szemben az akut stresszel -, ezért vagy teljesen el kell kerülni (ami manapság elég nehéz), vagy javítanod kell a stressztűrő képességeden.
A stressz néhány tünete és hatása
Edzéssel a stressz ellen
Ha szeretnél fellépni a stresszel szemben, csökkentened kell a kortizol hatását. Ennek legegészségesebb, legegyszerűbb és legolcsóbb módja a testedzés.
Ugyanis nemcsak akkor nő meg a kortizolszinted, amikor veszélyhelyzetbe kerülsz, hanem akkor is, amikor testedzést végzel.
És miután befejezed az edzést, a szervezetedben lévő kortizol szintje a kiindulási szint alá csökken.
Na most ha rendszeresen edzel, akkor egy idő után a kortizolszinted egyre kevésbé fog megemelkedni, majd az edzés után egyre jobban visszaesik, alacsonyabb lesz a szintje. 
És itt jön a lényeg:
ha rendszeresen mozogsz, akkor nem csak az edzések során, de akkor is kisebb mértékben fog megemelkedni a kortizolszinted – tehát a stresszhormonjaid -, amikor egyébként nem is az edzés okozza a stresszt, hanem például a munkahelyed, vagy bármi más.
Vagyis minél edzettebb vagy, annál jobban fogod kezelni a stresszt a hétköznapi életed során!
Persze ez mindenkinél másképp jelenik meg, de valószínűleg kevésbé leszel ingerült, nyugodtabban kommunikálsz, jobban alszol, nyugodtabb leszel, stb.
Csak próbáld ki: indítsd pár napig úgy a napod, hogy minden reggel, munka előtt edzel, majd indítsd úgy a napot, hogy egyáltalán nem mozogsz. Tapasztalni fogod a különbséget!
Ráadásul a testmozgás endorfint, boldogsághormonokat is termel, mely szintén segít leküzdeni a stresszt, miközben jobb kedved lesz.
Tehát, ha eddig azért nem edzettél, mert túl stresszesnek érzed magad, igazából neked van rá a legnagyobb szükséged.
Szóval akkor az utolsó kérdésem hozzád: Megjött végre a kedved egy kis edzéshez, hogy felvedd a harcot a stressz ellen? Ha igen, ha nem, akkor is vágj bele!
FIzetési partnereink
